A Corimar a Világgazdaság 2010. augusztus 4-i számában megjelent "Szingapúr adóparadicsom" című cikkének elkészítéséhez szakértőként járult hozzá. A cikket teljes terjedelmében lent olvashatja:

Szingapúr, amely délkelet-ázsiai pénzügyi főváros címéért harcol Hongkonggal, nagy sikert könyvelhet el: lekerült az OECD úgynevezett szürkelistájáról. Más szóval sem a pénzmosás, sem az adóelkerülés szempontjából nem tekintik forró pontnak a városállamot. Ám az viszont megőrizte adóparadicsom jellegét, a banki adatok magas szintű védelmét, a banktitok intézményét továbbra is törvény védi, jelentős büntetéssel fenyegetve az ügyfelek adatait jogellenesen átadó hitelintézeteket.

Mindezzel vonzó maradt az offshore cégek és az adóelkerülésre létrejött alapítványok számára [az adókerülés nem legális tevékenység, melytől elhatárolódunk - Corimar]. A magyarok is felfedezték már az ottani lehetőségeket.

Ahhoz, hogy lekerüljön a "szégyenlistáról", Szingapúrnak vállalnia kellett, hogy külföldi adónyomozók számára felfedi banktitkait. Ez különösen azokban az országokban fontos, ahol a magas adók miatt az adóelkerülés nemzeti sport. Ilyen például Németország, ahol a szupergazdagok Ausztria, Svájc és Liechtenstein után új helyszíneket keresnek. Míg az európai kiskapuk lassan bezárulnak, Szingapúr továbbra is jó menedék.

Méghozzá úgy, hogy a jól ismert európai bankok szinte mindegyike fiókot üzemeltet a városállamban. Például a svájci UBS [javítva - Corimar], vagy a liechtensteini LGT Bank, sőt a Deutsche Bank is. A banktitok védelme azonban továbbra is erős, csak olyan országok adónyomozói "láthatnak bele a trezorokba", amelyek kétoldalú egyezményt kötöttek Szingapúrral. Ilyen egyelőre mindössze húsz akad - hazánk egyébként nincs közöttük.

A Magyarországon működő offshore cégek alapításával foglalkozó vállalkozás kínálatában már jelen van Szingapúr. Hartung Kornél a Corimar Kft. szakértője szerint az ázsiai kisállamot az teszi vonzóvá, hogy fejlett infrastruktúrája és rugalmas eljárási rendje van. A helyi vállalati adó általában 17 százalékos, de 5-10 százaléknyi csökkentett vállalati adót vetnek ki a szingapúri székhelyű, helyi személyzettel működő, ám tevékenységüket a délkelet-ázsiai térségben végző cégekre. Idei változás, hogy a külföldi magánszemélyek által végrehajtott, 75 ezer dollárnál nagyobb volumenű befektetések a második évtől folyamatosan a befektetés összegének 50 százalékáig, évi maximum 375 ezer dollárig társaságadó-kedvezményt kapnak, azaz hosszú ideig, gyakorlatilag adómentesen működhetnek.

Ezenfelül a külföldi személy által kezeld, de szingapúri székhelyű befektetési alapok teljes körű adómentességet élveznek. A befektetési alapok rendszerének 2004-es reformja óta jelentős mértékben nőtt a szingapúri bizalmi letétként kezelt pénzalapok részaránya a délkelet-ázsiai térségben, csökkentve ezáltal a korábbi vezető Hongkong jelentőségét. A társasági formában működő vagyonkezelők adómentesek, de az alapítványokhoz hasonlóan profitorientált üzleti tevékenységet nem folytathatnak.

Adómentes Szingapúrban a legtöbb tőkejövedelem is. A deviza szabadon ki- és bevihető (utalható), a készpénzforgalom határa 30 ezer dollár.

A szingapúri bankok a becslések szerint legalább 800 milliárd dollárnyi vagyont kezelnek, elsősorban a gazdag indiai és kínai üzletemberek pénzét. A becslések szerint a vagyon mintegy 10 százaléka európai eredetű.