A kormány adóamnesztia csomagjával nem az a baj, hogy rossz hanem, hogy elkésett. Egy folyamat végén találták ki a a költségvetési lyukat befoltozni szándékozó jogszabályt a külföldre menekített pénzek hazautalásáról. De miért kellett elmenekíteni, azaz kinek volt ez jó?

Regionális összehasonlításban kifejezetten alacsony adókulcsokkal igyekszik az országba csalogatni a nemzetközi tőkét a belgrádi kormány. Ezt jól mutatja, hogy a térségben sehol sem olyan alacsony az áfakulcs, a társasági adó rátája és a tb-járulékok szintje, mint Szerbiában. A magyar vállalatokat pénzügyi támogatásokkal és adókedvezményekkel várják, az adminisztráció pedig egyre egyszerűbb.

Az adótörvények esetében kitüntetetten igaz, hogy figyelni kell a részletekre, de ezzel együtt is jelzésértékű a kelet-közép-európai régió országaiban alkalmazott adókulcsok összevetése. Szerbia jól szerepelne egy ilyen összehasonltásban, ugyanis számos adónem esetében a balkáni országban a legalacsonyabbak a kulcsok.

Szerbiában az általános forgalmi adó (áfa) standard kulcsa 18 százalék, a többek között az alapvető élelmiszerek, az energia és a napilapok esetében alkalmazott kedvezményes kulcs pedig ennél is 10 százalékponttal alacsonyabb. Van ezen felül egy olyan termék-, illetve szolgáltatáskategória is, ahol 0 százalékos kulcsot alkalmaznak Szerbiában, ebbe a csoportba tartozik – nem meglepő módon – többek között a pénzügyi termékek kereskedelme és a lízing is. A Szerbiában alkalmazott standard áfa-kulcs a legalacsonyabb regionális szinten, Románia, Szlovákia és Csehország ugyanis 19 százalékos, Bulgária és Magyarország 20 százalékos, Horvátország és Lengyelország pedig 22 százalékos kulcsot alkalmaz – derül ki a PricewtarehouseCoopers jelentéséből.