|
Írta: Hartung Ariel
|
|
2008. július 24. csütörtök, 19:56 |
|
Már az ombudsman is vizsgálja a szlovák rendszámok vizsgálatát. A VPOP nem igazán mondja meg, hogyan ellenőrzik a szlovák rendszámosokat, de a jelek szerint az APEH-vezérkarnak sincs sok ötlete, mi legyen a büntetés.
Kapkodó, kétségbeesett, megalapozatlan pénzbeszedési ötletnek tűnik: oké, akkor szálljunk rá az áltótokra. Információink szerint az állampolgári jogok biztosa már vizsgálódik a kérdésben, de a hivatal sajtótanácsadója, Bernát György csak annyit erősített meg, hogy igen, viszont eredmény nem tudjuk, mikor lesz. |
|
Módosítás: ( 2008. július 24. csütörtök, 23:42 )
|
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: Papp Imre
|
|
2008. július 19. szombat, 06:49 |
|
Mi a különbség a az adóelőny kihasználása és a jogtalan haszonszerzés között? Miként cserélik az adatokat az országok adóhatóságai? Miért nem szeretik a bankok az offshore-ügyfeleket? Mire számíthatnak a jövőben az offshore-cégek? A kérdésekre cikkünkben megtalálja a válaszokat. Törvényi mozgástér
A magyar büntetőjog az adócsalás törvényi tényállásának meghatározásakor tág határokat szab meg, amikor az "adóbevétel csökkentése" fogalmat használja.
A Legfelsőbb Bírósági Büntető Kollégiumi állásfoglalás szerint a büntető bíróság kiszabását nem kötik össze azzal a határozattal, amelyez a bevételcsökkenés összegével kapcsolatban hoz a közigazgatási szerv. Ehelyett: a büntetőeljárás szabályai szerint, az irányadó alapjogszabályok előírásainak figyelembevételével állapítják meg a bírságot. A külön bekezdésben szabályozott, a végrehajtás előli elvonást szabályozó tényállás gyakorlata Magyarországon nem alakult ki.
|
|
Módosítás: ( 2008. július 21. hétfő, 23:11 )
|
|
Bővebben...
|
|
Hogyan mentsük ki a pénzt cégünkből év végén? |
 |
 |
 |
|
Írta: Papp Imre
|
|
2008. szeptember 02. kedd, 11:57 |
|
Év vége közeledtével a vezetők áttekintik a cég egész éves tevékenységét, leltárt készítenek, levonják a tanulságokat, majd a lehető legtöbb pénzt próbálják megtakarítani különféle legális vagy féllegális módszerekkel. A tagi kölcsön kevésbé, a valótlan teljesítési igazolás vagy az offshore cégalapítás inkább felkeltheti az adóhatóság figyelmét cégünk iránt. Nagyobb vagyon esetében az offshore megoldás tűnik a legkézenfekvőbbnek. Az adótanácsadás során a szakember elsősorban arra köteles figyelni, hogy ügyfele számára ne adjon a vagyon elvonására, a vagyon elsikkasztására vonatkozó olyan tanácsot, amely az ügyfelet arra buzdíthatja, hogy azt végre is hajtsa.
Fontos, hogy az adótanácsadó tisztában legyen a saját és az ügyfele büntetőjogi felelősségével, és arról az ügyfelét tájékoztassa is – így summázta a FigyelőNetnek Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) fővárosi szervezetének megbízott elnöke a könyvelő hatáskörét. |
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: Papp Imre
|
|
2008. július 19. szombat, 06:44 |
|
Van-e olyan konstrukció, ami helyettesíti az offshoret? Mennyire bízhat a banktitokban az ellenőrzés alá vont magánszemély? A banktitok megsértésére nem egyszer a következőképpen kerül sor: amikor értesít az APEH a vagyonosodási vizsgálatról értesít, akkor mellékeli a teljes számlaforgalmat, amit vélhetően a pénzintézet küldött el neki.
Ez az eljárás azután lett "divat", miután az adóigazgatási eljárásba bekerült az a passzus, hogy az adózónak kötelező hitelt érdemlően igazolni, bizonyítania jóhiszeműségét az ellenőrzési eljárásokban. Nyilatkoznia kell, hogy a megjelölt vagyongyarapodás forrásának megszerzésére 2006. szeptember 15. napját követően került sor. Hitelt érdemlő pedig a bankszámla (pénzforgalmi számla) kivonata vagy az értékpapírszámla-kivonat adatai lehetnek. A pénz ajándékozása alóli illetékmentesség is csak akkor felel meg az előírásoknak, ha az ajándék pénzt bankszámlán keresztül utalják. Nem véletlen, hisz így a legkönnyebben nyomonkövethető. |
|
Módosítás: ( 2008. július 21. hétfő, 23:12 )
|
|
Bővebben...
|
|
Írta: Papp Imre
|
|
2008. július 19. szombat, 06:37 |
|
Vagyonosodási vizsgálat során kiderült, hogy a magyar adózó nagyobb összegű kölcsönt kapott egy Delaware-ben bejegyzett offshore cégtől. Mire jutott és mit nem tudott az APEH?  A kölcsönszerződést mint okiratot és a hozzá kapcsolódó pénztárbizonylatokat az adózó bemutatta. Az adóhatóság külön felhívására az offshore cég képviselője nyilatkozott a kölcsön valódiságáról és becsatolta a pénzügyi kimutatást arról, hogy a kérdéses évben elegendő pénze volt a társaságnak a kölcsön nyújtásához. Bemutatták az időközben esedékes visszafizetések bizonylatait is.
Az adóhatóság megkereste az amerikai társhatóságát, ahonnan azt a tájékoztatást kapta: habár a cég létezik, adóköteles tevékenységet az USA területén a vizsgált időszakban nem végzett, adót nem fizetett. Fentiek alapján a kölcsönszerződést mint fedezetet nem fogadta el hitelt érdemlő bizonylatként.
Mik voltak azok az információk, amelyeket nem tudott a magyar adóhatóság, pedig döntése szempontjából releváns? Kevesen tudják, de az offshore tevékenység egyik legkedveltebb területe az Amerikai Egyesült Államok. Ez nem deklarált adóparadicsomi státuszra épül, hanem az adótörvények különleges lehetőségeit aknázza ki. Az USA-ban a társaságok adószabályozása sajátosan alakul. |
|
Módosítás: ( 2008. július 21. hétfő, 23:12 )
|
|
Bővebben...
|
|
|
|
|
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Következő > Utolsó >>
|
|
Oldal 7 / 9 |