Év vége közeledtével a vezetők áttekintik a cég egész éves tevékenységét, leltárt készítenek, levonják a tanulságokat, majd a lehető legtöbb pénzt próbálják megtakarítani különféle legális vagy féllegális módszerekkel. A tagi kölcsön kevésbé, a valótlan teljesítési igazolás vagy az offshore cégalapítás inkább felkeltheti az adóhatóság figyelmét cégünk iránt. Nagyobb vagyon esetében az offshore megoldás tűnik a legkézenfekvőbbnek.

Az adótanácsadás során a szakember elsősorban arra köteles figyelni, hogy ügyfele számára ne adjon a vagyon elvonására, a vagyon elsikkasztására vonatkozó olyan tanácsot, amely az ügyfelet arra buzdíthatja, hogy azt végre is hajtsa.

Fontos, hogy az adótanácsadó tisztában legyen a saját és az ügyfele büntetőjogi felelősségével, és arról az ügyfelét tájékoztassa is – így summázta a FigyelőNetnek Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) fővárosi szervezetének megbízott elnöke a könyvelő hatáskörét.

Az offshore cégalapítás önmagában nem egyenlő az adócsalással és pénzmosással, mégis sokak rögtön erre gondolnak - derül ki az egyik legnagyobb magyarországi tanácsadó cég, rögtönzött utcai felméréséből. Az emberek általában nagyon tájékozatlanok e témában, nem igazán tudják, mire lehet még jó egy ilyen cég - mondta indoklásként, a tanácsadó cég ügyvezetője. Ráadásul már több felmérés is rámutatott, hogy a magyar lakosság nem brillírozik a pénzügyi ismeretek terén, ezért nagyon kevesen terveznek előre.

A kormány által beütemezett és meghirdetett nagyszámú – jelenleg több mint 12 ezer folyamatban lévő -, magánszemélyeket és vállalkozásokat egyaránt célzó vagyonosodási vizsgálat tapasztalatai azonban inkább arra engednek következtetni, ügyes tervezéssel az adóhivatal által firtatott vagyongyarapodás is legalizálható. Az offshore társaságok nyújtotta üzleti lehetőségeket ugyanis legális adótervezésre is lehet használni.