|
Írta: Hartung Kornél
|
|
2008. július 15. kedd, 20:40 |
|
Hogyan kell számolni a járulékot evás vállalkozás kiegészítő tevékenységet végző beltagjai után? Non-profit szervezet lakásértékesítése áfaköteles-e? Hogyan adózik a nyugdíjas munkavállaló? Magyarországon kell-e adót fizetnie annak a cégnek, amelynek bevételét külföldi számlára utalják? Olvasóink kérdésére Béres Molnár Gergely adószakértő válaszol. Web áruházat működtetek, és az esetleges adómegtakarítás kapcsán gondolkodom rajta, hogy az itthoni vállalkozás helyett egy Európai Off-Shore, vagy Szlovák cégként működnék tovább. A kiszállítást végző futárszolgálat részéről nincs akadálya, hogy egy nem itthoni számlára utalják át az utánvételesen beszedett összegeket. A bevétel így egy nem magyarországi számlán keletkezne, így itthon nem kellene adóznom. Túl egyszerűen gondolom ezt, és ez így legális egyáltalán, vagy nem?
A kedvezményezett részére történő átutalás más, mint a tevékenység végzésének helye. A kettős adózás elkerülését célzó OECD Modell Egyezmény értelmében a telephely meghatározásában azt kell figyelembe venni, hogy az adott társaság rendelkezik-e a kérdéses országban állandó üzleti hellyel vagy pedig olyan független képviselővel, aki a társaság nevében szerződések kötésére jogosult illetve árukészletet tart fenn a megbízójához érkező megrendelések kielégítésére. Az Ön által adott információ szerint a termékértékesítés Magyarországon történne. Ezek szerint a webáruház magyarországi tevékenysége változatlanul Magyarországon lenne adóköteles.
Olyan evás társas vállalkozás (Bt), melynek kiegészítő tevékenységet végző beltagjainak bevételi elszámolási kötelezettségük van, hogyan számolja ki a járulék-alapot? Pontosabban az alap az a teljes bevétel, ami az EVA alapja is, vagy a teljes bevétel 10 százaléka, mint az egyéni vállalkozóknál?
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó nyugdíjjárulékot fizet. A járulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem. A járulékalap - adózási szempontból - nem függ az eva hatálya alá tartozó bevételtől. A járulékalapot képező jövedelmet nem határozza meg jogszabály, az a társaság döntésétől függ. |
|
Módosítás: ( 2008. július 21. hétfő, 23:12 )
|
|
Bővebben...
|
|
Írta: Hartung Kornél
|
|
2008. július 15. kedd, 20:08 |
|
Az offshore cég alapításának legfőbb célja az adóoptimalizálás. Ezt attól függően lehet kihasználni, hogy milyen adóterhet szeretne a lehetséges minimumra csökkenteni a tulajdonos. Az sem mindegy, hogy a társaságokat terhelő adókról vagy a magánszemélyek vagyonszerzéséhez kapcsolódó adókról van-e szó. Egy vállalat könnyedén alkalmazhat offshore-megoldásokat a profit maximalizálása érdekében - itt persze nagyon pontosan meg kell határozni, milyen feladatokat, tevékenységeket sorol be a vállalkozás az offshore társaságba, hiszen ha a tulajdonosok nem kellő körültekintéssel járnak el, szimpla adóelkerülésnek is tűnhet az ügylet. |
|
Módosítás: ( 2008. július 21. hétfő, 23:13 )
|
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: Hartung Kornél
|
|
2008. július 15. kedd, 20:05 |
|
Hosszú ideje Ciprus, Seychelle-szigetek, Hongkong vagy a brit Virgin-szigetek számítanak a legnépszerűbb offshore-célpontoknak. A listából kitetszik, a földrajzi távolság nem sokat számít az ilyen státusú cégek létrehozatalakor. Egy offshore cég alapításánál leginkább az előkészületek - vagyis az új társaság beillesztése a rendszerbe, feladatának világos kialakítása - vesznek igénybe komolyabb tervezést. Egy teljesen új társaság létrehozása legfeljebb pár hetet vehet igénybe. Akár azonnal hozzájuthat azonban az érdeklődő egy offshore céghez, ha úgynevezett ready made társaságot vásárol - ez leegyszerűsítve egy biankó társaság, amely még nem működik. A leendő tulajdonosnak nincs dolga a cégalapítással, az általa megbízott, erre szakosodott cégek mindent elintéznek helyette. |
|
Módosítás: ( 2008. július 21. hétfő, 23:13 )
|
|
Bővebben...
|
|
Írta: Hartung Kornél
|
|
2008. július 15. kedd, 20:34 |
|
Az offshore cégalapítás láza Magyarországot jó 10 év késéssel érte el, de számos adózással kapcsolatos előnye miatt, mára szinte iparággá nőtte ki magát. Még most sem mindig egyértelmű, mire jó és mire nem használható az offshore vállalkozás. Ez utóbbi pedig akár a lebukást is jelentheti. Íme háromrészes sorozatunk első része! Az EU-csatlakozással szigorúbbá vált az adóhatósági ellenőrzés, bővült az APEH eszköztára, amely a társhatóságokkal egyre szorosabban együttműködve (adatbázisaik tartalmát megosztva) nyomon követi a pénzmozgásokat valamennyi tagországban. A határokon átnyúló, egy-egy termék kereskedelméhez vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó ellenőrzések nem egyszer 10-15 láncszemet is érintenek. Nem csoda, ha lassan körülményesebb áfát visszaigényelni az adóhatóságtól, mint valaha azt gondoltuk volna. Ez a szervezett a szigor ugyanis néhány éve még ismeretlen volt Magyarországon.
Akkoriban, vagyis jóval a csatlakozás előtt kezdődött az úgynevezett offshore cégalapítási láz. Noha az ilyen társaságok előnyei nem is voltak mindig annyira egyértelműek. Amellett, hogy többnyire adócsökkentési céllal alapítanak offshore céget, egyáltalán nem biztos, hogy valóban alkalmas arra, hogy a munkáltató megússza az az adó-járulékfizetési kötelezettséget az adott országban.
Nyilvánvalóan ez a probléma csak ott merül fel, ahol az adott ország a munkabérhez olyan közterheket párosít, hogy a foglalkoztatás költségei meghaladják a vállalkozás által kívánt mértéket. Természetesen csak akkor alkalmazható, ha az adott ország jogszabályai szerint a tartós munkavégzés helye nem zárja ki egy meghatározott időn túl (három hónap)nem honos munkáltatói társaság létét. |
|
Módosítás: ( 2008. július 21. hétfő, 23:14 )
|
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: Hartung Kornél
|
|
2008. július 15. kedd, 20:36 |
|
Alacsony adók, zökkenőmentesen működő üzlet, egyszerű szabályozás, presztízs, maximalizált bevétel – egyebek mellett ezek lehetnek azok az okok, amiért egy vállalkozó offshore cég alapítása mellett dönthet. A jogszabályok és rendelkezések tengerében azonban nem könnyű eligazodni, sok a buktató. Néhány példán keresztül bemutatjuk, mire érdemes figyelni. Az utóbbi időben egyre többen szeretnék valamilyen formában kivinni a pénzüket az országból, hogy megspóroljanak némi adóterhet cégüknek.. A gyakori adómódosítások, a sokszor értelmetlennek tűnő, érthetetlen és kicsinyes szabályozások, az adórendszer áttekinthetetlensége valamint a magas adóterhek arra késztetik a vállalkozókat, hogy nyugodtabb, megbízhatóbb üzleti környezetbe helyezzék át tevékenységüket – ad magyarázatot az offshore cégek iránti fokozottabb érdeklődésre Szikszay András, az AndySzy Europe Inc. ügyvezetője. A felsoroltak mellett még a fizetési fegyelem hiánya, illetve a magyarországi üzleti morál hiánya is hozzájárul ahhoz, hogy növekszik azoknak a vállalkozóknak a száma, akik offshore cégalapítás mellett döntenek – sorolta a lehetséges okokat Szikszay András. |
|
Módosítás: ( 2008. július 21. hétfő, 23:13 )
|
|
Bővebben...
|
|
|
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 Következő > Utolsó >>
|
|
Oldal 7 / 7 |